Ilyen még nem volt: Zelenszkijék kémfilme illő akciót hajtottak végre Oroszországban

Június első napján váratlan támadást szenvedett el az orosz hadsereg. Ukránok drónok tucatjait juttatták be az ország területére, elrejtették őket teherautóval szállított mobil házak speciális rekeszeibe, majd több régióban elvileg szigorúan őrzött támaszpontokat megközelítve a célpontokra irányították őket. 

Az orosz védelmi minisztérium elismerte: Ukrajna öt orosz területen hajtott végre támadást. Az irkutszki Belaja légibázis elleni támadás volt az első olyan eset a háború kezdete óta, hogy Ukrajna drónjai behatoltak Szibériába. A hadműveletben szintén érintett Kola-félszigeti Olenyja bázis pedig Oroszország egyik legfontosabb stratégiai reptere, nukleáris fegyverrel felszerelt repülőgépeket is fogad. 

A Pókháló hadművelet előkészületei a hírek szerint másfél évig tartottak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése alapján 117 drón vett részt az akcióban, és orosz területről irányították őket. Az ukránok azt állítják, hogy 41 orosz repülőgépet sikerült kilőni, az oroszok 13 gép elvesztését ismerték el, ezek között az első információk szerint van Tu-95-ös stratégiai bombázó, Tu-22-es bombázó és An-12-es teherszállító is. 

A támadással kapcsolatban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője úgy fogalmaz: 

A szak­értő azt mondja, nagy veszteség ez az oroszoknak, hiszen olyan gépek pusztulhattak el, amilyeneket már nem gyártanak, így nem is pótolhatók. „Ezeket a nagy értékű stratégiai bombázókat nem lehet helyettesíteni. Oroszország nem tudja úgy pótolni őket, mint egy harckocsit vagy egy vadászbombázót. A régi eszközöknek a helyettesítéséhez vagy pótlásához újra kellene indítani olyan gyártósorokat, amelyek már nincsenek meg.” 

Megjegyzi: valószínűsíthető, hogy nyugati titkosszolgálatok is segítették a támadást. „Jól szervezett és jól kivitelezett akció volt, és ennél sokkal nagyobb csapást is mérhetett volna az orosz légierőre. Az oroszok elbízták magukat, és súlyos hibát követtek el azzal, hogy nem építettek hangárakat ezeknek a gépeknek. A drónok aprók voltak, nem tudtak sok robbanóanyagot szállítani, ezért a jól megépített, erős hangárokat nem lettek volna képesek megsemmisíteni” – mutat rá Demkó Attila. A kamionok használata sem újítás, hiszen az iráni Sahed drónok is telepíthetők kamionra, az oroszok erre is számíthattak volna; ez nagy titkosszolgálati hiba volt Oroszország részéről – magyarázza. „Egy felkészült haderőnek nem lehetne meglepetés, hogy ilyet végre lehet hajtani.” 

A Telegram orosz véleményvezérei a Pearl Harbor-i második világháborús incidenshez hasonlították az ukrán támadást, és gyors, határozott válaszlépést követelnek. Demkó Attila szerint az összehasonlítás sántít, hiszen Pearl Harborban váratlan, hadüzenet nélküli rajtaütést hajtottak végre a japánok, és jóval pusztítóbbat, mint amilyen az ukrán dróntámadás volt. A szakértő hangsúlyozza: az akció megmutatta, hogy senki nincs biztonságban. „Ez mindenkinek figyelmeztetés arra nézve, hogy 

Nem is kell egy ekkora akció, elég egy autó – benne három-négy drón –, amely bemegy az ország bármely területére, elereszti a drónokat, és megsemmisít egy nagy értékű vadászgépet. Ez megtörténhet az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Oroszországban, bárhol.” 

Demkó szerint meglepő lenne, ha Kijev tájékoztatta volna Washingtont. „Azért sem gondolom, hogy közvetlenül értesítették az amerikaiakat, mert az ukránoknak nem sok dologról szokásuk tájékoztatni az Egyesült Államokat, főleg a Trump-kormány hivatalba lépése óta, mert nem teljes a bizalom a két fél között” – magyarázza. Ez azonban szerinte nem azt jelenti, hogy Ukrajna ne működött volna együtt más nyugati titkosszolgá­lattal, amellyel jobb a kapcsolata. 

Az amerikai elhatárolódásnak egyéb oka is van. „Olyan stratégiai bombázókat ért csapás, amelyek nukleáris fegyverek célba juttatására is alkalmasak. Az atomfegyver és minden, ami hozzá kapcsolódik, tabu az USA és Oroszország között, hiszen a két ország közötti nukleáris egyensúlyt még egy ilyen támadás is megváltoztathatja. Most kevesebb olyan orosz eszköz lesz, amely képes atomfegyvert indítani a NATO országai ellen” – fejti ki a biztonságpolitikai szakértő. 

A támadás közvetlenül az isztambuli orosz– ukrán tárgyalások második fordulója előtt történt, így felmerült, hogy elmarad a találkozó. A két delegáció mindezek ellenére június másodikán megjelent a legnépesebb török településen. Újabb fogolycseréről egyeztek meg, azonban áttörést nem értek el. Az oroszok ezúttal is elutasították a feltétel nélküli tűzszünet ötletét, két-három napos fegyvernyugvást javasoltak „bizonyos területeken”, valamint azt, hogy egy héttel a tárgyalás után Moszkva átadná Kijevnek 6000 ukrán katona holttestét. A másik fél felvetette egy találkozó lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Az oroszok egy memorandummal érkeztek a megbeszélésre, amellyel kapcsolatban az ukránok azt mondták, hogy megvizsgálják, mielőtt kommentálnák. 

Kérdés, miként reagál az újabb fejleményekre az Egyesült Államok. Washington kezdi elveszíteni a türelmét Moszkvával szemben. Az is kérdés, hogy az ukránok tudják-e kamatoztatni a dróntámadás sikerét, esetleg úgy, hogy az amerikaiak nagyobb nyomást helyezzenek az oroszokra. S talán az egyik legnagyobb felvetés az, milyen reakciót vált ki az amerikaiakból egy olyan támadás, amely rámutatott a világ összes országának a sebezhetőségére – köztük az övékére is.

Nyitókép: AFP/Dmytro Smolienko/NurPhoto